teszt-hyundai-kona-n

Sportautó, nem mindennapi formában

hirdetés

Teszt: Hyundai Kona N

A Hyundai bebizonyította, hogy nem kell feltétlenül alacsony építésű autó ahhoz, hogy sportos élményben legyen részünk. Remek műsort nyújt a Kona N, miközben a hétköznapokban is helytáll.
Mint minden valamire való autómárkának, amely kötődik az autósporthoz, úgy a Hyundainak is vannak modelljei, melyek sportverzióban is kaphatóak. Jelenleg világszerte hat modell elérhető N betűvel jelölt kiadásban (i20 N, i30 N, i30 Fastback N, Veloster N, Elantra N és Kona N).

Közülük ezúttal a 2021-ben bemutatott Kona N-t próbáltuk. Talán ez nevezhető legkevésbé sportosnak, tekintettel arra, hogy egy crossoverről van szó, de egyrészt külső alapján nem érdemes ítélkezni, másrészt mások is bizonyították már, hogy lehet sportmodellt faragni egy crossoverből – a Ford egészen addig ment, hogy a Puma átalakított verziójával indulnak idén a rali-világbajnokságon.

Miért N?

Az N a Hyundai kínálatában a különösen sportos modellek jelölése. Olyan, mint a Toyotánál a GR, a Renault-nál az RS. Többféle jelentést is hordoz. Utal a Namjang kerület nevére, ahol a Hyundai kutatás-fejlesztési központja található Dél-Korában, másrészt az első betűje a Nürburgringnek is, ahol a sportmodelleket finomhangolják. Emellett az N logó a versenypályák izgalmas részét, egy sikánt rajzol.

Látvány

Visszatérve a Kona N-hez: hamar elröppennek a gondolatok, amelyek egyáltalán megkérdőjelezik a sportosságot. A babakék (hivatalos nevén Performance Blue) és a piros játéka önmagában vadságot visz a külsőbe, emellett pedig eszünkbe juttatja Michelisz Norbit, aki az utóbbi években szintén ezekben a színekben tündökölt a világ versenypályáin.
Akármerre nézünk, izgalmas részletekbe botlunk a 4215 mm hosszú, 1800 mm széles és 1565 mm magas, bő másfél tonnás autón. A szokásosnál alacsonyabbra helyezett fényszórók még eredeti Kona-jegyek, ám a fekete Hyundai-logó a vad mintázatú szimmetrikus hűtőmaszkon már az N-ek jellemzője. A sima Konákra krómozva kerül az embléma a gépháztető és a hűtőmaszk közé, itt viszont a kérdéses területet három vágás díszíti. Játszottak kicsit a crossovereken rendre kiemelt sárvédőívekkel is, a kerekek vonalát cikkcakkosan lekövető vonal alatti terület itt nem kapott fekete műanyag borítást.

Hátul szintén van látnivaló. A lámpatestek szétszórtsága az elöl látottak után nem okoz meglepetést, viszont a háromszög alakú féklámpa annál inkább, azt a tetőhöz kapcsolódó spoiler alá szúrták be. Ez lett a kedvenc részletem, pedig a fantasztikus hangélményt ígérő két vaskos kipufogóvég se semmi. Jót tesz az összképnek a diffúzorszerű mintázat, hamar kiszúrni azonban, hogy ez csak látványelem, mintsem valódi leszorítóerőt termelő megoldás.
Ha ezek alapján még nem egyértelmű, hogy egy sportmodellt vizslatunk, a kívül elszórt tíz N betű is emlékeztet erre. Vannak, melyeket kicsit keresni kell, például a piros féknyergeken vagy a 19 colos kovácsolt felnik közepén lévőket. Hangsúlyosak viszont a hátsó kerekek tövében lévő, küszöbbe mélyített logók.

Belső

A sportos hangulat a beltérben is folytatódik. Ajtónyitás után hívogatnak a kagylóüléseket idéző ülések. Roppant kényelmes darabokról van szó, nagyobb kanyartempónál is remek oldaltartással.
Színvilágát tekintve egyszerű, sötét, főként műanyag belső fogadja az utazót. Kevésbé izgalmas itt a látvány, viszont tisztességesen összerakták, nem rezeg, nem zizeg semmi még 30 ezer kilométer után sem. Szép részletek visznek színt az egyszínű térbe, köztük a fel-felbukkanó kék színekkel varrások és gombok formájában. Érezhető viszont, hogy a Kona N inkább a vezetési élménnyel, illetve a célszerűséggel akarja lenyűgözni az embert.

Ehhez minden adott: először is ott a kiváló fogású kormánykerék, rajta két szürke váltófüllel, valamint két kék N jelzésű, illetve egy piros NGS feliratú gombbal. Az N-gombok programozhatóak, alapértelmezés szerint gombnyomásra előcsalogatható, illetve elrejthető velük a Kona N legharapósabb énje, az N-mód. Az NGS megnyomására pedig 20 másodpercig mindent megkap az ember: csúcsnyomaték, maximális kipufogóhang, illetve módosított váltóvezérlés a legjobb gyorsulás érdekében.
A vezetési élményt a kijelzők is igyekeznek teljessé tenni: a 10,25 colos digitális műszeregység képe üzemmódonként változik, és olyan adatok is megjeleníthetőek, mint az olaj- és motorhőmérséklet, vagy az optimális váltást segítő fények. Head-up display is jár a Kona N-hez, melyet a sofőr akár el is rejthet, ha elég neki, amit a kormány mögött lát.
Középen szintén egy szép képű, 10,25 colos kijelző kapott helyett. Menüjében el lehet veszni, rengeteg funkció található a Hyundaiban. Bele kell tanulnia az embernek, mire igazán kiismeri magát a rendszerben. Kiemelendő, hogy a klímabeállításokat nem a digitális felületen kell keresni, a hőszabályozás külön felületet kapott.
A menürendszer legérdekesebb része az N-módhoz köthető, ahol élőben látjuk a telemetriaadatokat, gáz- és fékpedálállásokkal és G-erőkkel együtt. Saját telefonos alkalmazása is van az autónak, melyen keresztül távolról is ellenőrizhető a jármű állapota, előre elküldhetjük neki például az útvonaltervet, de az üzemanyagszintre is rápillanthatunk. Kapcsolódás után gond nélkül üzemel az Android Auto és az Apple CarPlay is.

Elöl tágas az autó, de a hátsó sorban is kényelmesen elférnek a hozzám hasonló méretűek (178 cm), bőséges fej- és lábtérrel, és még nekik is jut ajtózseb, ahol elfér egy kis palack víz.

Túl sok holmival azért nem érdemes a Kona N belterébe készülni. A kesztyűtartó kisebb az átlagnál, marad tehát a motyóknak a könyöklő alatti zsebecske, két pohártartó, illetve a VDA-szabvány szerint mért 361 literes csomagtartó, mely 1143-ig bővíthető az ülések síkba döntésével.

Technika

A Kona N orrába ugyanaz a kétliteres, négyhengeres turbós benzines motor került, mint ami az i30 N-ben is dolgozik. Az elsőkerék-hajtású crossover teljesítménye 280 LE, ehhez 392 Nm csúcsnyomaték társul, melyet már 2100-as percenkénti fordulaton képes leadni az autó.
A motor egy nyolcfokozatú, olajfürdős duplakuplungos automata váltóhoz kapcsolódik. Kell is neki az állandó hűsítő pancsolás ahhoz, hogy ne melegedjen túl, amikor az ember a rajtprogram segítségével szeretné megismételni az ígéretesen hangzó 5,5 másodperces sprintet álló helyzetből 100 km/óráig.

Csak ebben a motorváltozatban kapható a Kona N, végsebessége 240 km/óra. Gyorsulni tud a Hyundai, de lassulni is, köszönhetően a mindkét tengelyen ott lévő hűtött tárcsafékeknek: elöl 360, hátul 314 mm-esek a tárcsák, segítségükkel 33,3 méter kell ahhoz, hogy 100 km/óráról megállásig lassítsuk a kocsit.

Kanyarvadászatra is mehetünk vele, mindezt a Nürburgringen fejlesztett, elektronikus vezérlésű, részlegesen önzáró differenciálmű teszi élvezetesebbé. Az autó alatt elöl MacPherson-futómű dolgozik csavarrugókkal kiegészítve, hátul pedig többlengőkaros rendszert találni: itt a rugózást gáztöltésű lengéscsillapítók enyhítik.
Nem csalódtam, amikor először rányomtam az indítógombra, és beindult a Kona N. Kemény, férfias hanggal ébred az autó, a bariton pedig basszusra vált N módban. Ezen a ponton a kétségekből már semmi sem marad, sportautóban érezzük magunkat.
Már kapcsolná is ki az ember az N-logós váltókar melletti gombbal a menetstabilizátort és keresné a tekerőgombbal a legsportosabb üzemmódot. Csak az utastársakkal kell leegyeztetni, hogy készen állnak-e a csapatásra.

Ebbe a sportkocsiba ráadásul beültethető a nagymama is anélkül, hogy megfájdulna a dereka, de még a nagybevásárlás is elfér benne. Hétköznapi használhatóság szempontjából semmilyen kompromisszumot nem jelent a névben lévő N betű, a relatíve nagy fordulókör (11,66 méter) és az ezzel járó, manőverezéshez szükséges extra feladatok nem a sportosság hozadékaként érkeztek.

Ügyesen elrejti a benne élő vadat Eco módban az autó, csendessé válik a Hyundai. Keményebbre hangolt futómű dolgozik alatta, kissé pattogósabb is emiatt, de ez nem zavaró.
A Kona N számára nem ez a használat jelenti a komfortzónát, amit azért finoman jelez is a sofőrnek. Többször is úgy tűnt, az autó nem érzi, hogy csak szolidan szeretnék vele közlekedni. Sima városi gurulás közben is 3-4 ezres magasságban forgott a főtengely, és nem a jó fokozatba kapcsol a nyolcfokozatú automata, vagy épp lassan teszi azt. Mintha ezzel kérné, hogy gyerünk, csapassunk már végre!

Nem kellett sokáig győzködnie erről. Csúcsüzemmódban felébred Kona N, a barbár, gyakorlatilag egy új autót kap az ember, sportosabb futóművel, direkt kormányzással és vad hanggal. Minden gázfröccsre ugrik az autó, és sokkal jobban viselkedik az automata váltó. Élmény azonban kézbe venni a dolgokat és a fülekkel kapcsolgatni a fokozatokat, a visszaváltásnál a kipufogó felől érkező durrogás mosolyt csal az arcra.
Mielőtt belevetettem magam ebbe a kalandba, kikapcsoltam a sávtartót, ugyanis az agresszívan szólt bele abba, hol közlekedjek. Ilyen segítség nélkül is pontosan ívre helyezhető a Kona N, nagyobb tempóval is stabilan ül be a kanyarokba 1510 kilójával a felépítéséből adódóan magasabb tömegközépponttal rendelkező kocsi.

Érdekes bizsergés volt bennem mindvégig amiatt, hogy ennyire jó műsort tud nyújtani egy crossover. És még nem is láttuk az autót csúcsformában: ideje megnyomni a kormányon lévő NGS-gombot! Életbe lép az N Grin Shift funkció, és 20 másodpercig miénk a világ, vagy még annál több is. Olyan az egész, akárcsak egy videojátékban a nitró, csak ez a rendszer a sebességi fokozat visszaváltásával dolgozik, és keresi meg nekünk a legjobb gyorsulást kínáló fordulatszámot. Nem túlzok, sokkolt az, amit ott kaptam, mind extra lendületben, mind adrenalinban.
Igazán akkor lehet a legjobban kihasználni az NGS-t, amikor már alapvetően dinamikusabban faljuk a kilométereket. Kicsit már soknak is tűnt az a 20 másodperc, sok esetben ugyanis hamarabb fogyott el a csapatásra alkalmas út előlem. Nem lehet ész nélkül aktiválni az NGS-t, az autó számára extra terhelést jelentő üzemmódot percenként legfeljebb egyszer lehet használni. Kell is az a 40 másodperc, hogy szusszanjon az ember, és felfogja, mi is történt vele.

A mókázásból csak az ránt vissza a földre, ha az ember rápillant a fogyasztással kapcsolatos adatokra. A sportosabb vezetés mellett több benzin fogy, ám a 10,2 liter/100 km-es érték üzemmód-választási szempontból is vegyes körülmények között azt mutatja, hogy a Kona N a hétköznapokban is használható gép. Mivel üzemanyagtartálya 50 literes, viszonylag gyakran is kell tankolni.
Kereken 15 millió forint a Hyundai Kona N listaára a CarNet kereskedéseiben, de különféle extrák megrendelésével még bő egymillióval nőhet a végső vételár. A legnagyobb tételt a prémiumbőr-csomag jelenti (625 ezer forint), benne szarvasbőr kárpitozással, szellőztethető első és fűthető hátsó ülésekkel. A tesztautónk színéért 150 ezret kell fizetni pluszban, az elektromosan nyitható tetőablak negyedmillió lett volna, ha bekerül a Kona N-be.

Szériafelszereltséggel is nagyon sok hasznos vezetéstámogató segédeszköz kerül a crossoverbe, ilyen a ráfutásos balesetet megelőző vagy épp a tolatást és parkolást segítő rendszerek. A holttérfigyelő és a keresztforgalom-figyelő feláras, ezek együtt 165 ezer forintba kerülnek, a táblafelismerő 50 ezer forint.
Ha őszinték akarunk lenni, össze sem lehet vetni a Hyundai Kona N-t a cikk elején már megemlített Ford Puma ST-vel. Tény, hogy mindkét autó sportos crossover, de a dél-koreaiak terméke más szintet képvisel, teljesítményben már inkább a prémiummárkák gépeivel kel versenyre, azoknál viszont jóval kedvezőbb áron. Ráadásul a 80 lóerővel gyengébb Puma ST is csak egymillióval kerül kevesebbe a Hyundainál, ár-érték arányban a Kona N tűnik jobb választásnak.

Érdekes terepre merészkedett azzal a Hyundai, hogy crossoverére is ráragasztotta az N betűt. A Kona azonban mindenkit képes meggyőzni arról, hogy helye van a már bizonyított sportmodellek közt, és mindezt teszi úgy, hogy nincs szükség mellette egy másik autóra a hétköznapi teendőkhöz.