Irodaszék is kellett az elektromos Mazdák megszületéséhez

Irodaszék is kellett az elektromos Mazdák megszületéséhez

hirdetés
mazda-cx-6e-fekvo
Több évtizede dolgozik már elektromos hajtáson a Mazda. Sokáig csiszolták a receptet, kifejezetten látványos az út, míg a japánok eljutottak napjainkig.
Ha van márka, melyre igaz, hogy kicsit mindig kilógott a sorból, az a Mazda. Számos dolgot említhetnénk velük kapcsolatban, amiért igaz ez: a bolygódugattyús Wankel-motor sikeressé tétele, a riválisokhoz képest nagyobb hengerűrtartalmú, mégis takarékos Skyactiv-motorok, vagy a kézművességre törekvés, mely tetten érhető mind autóik külsején, illetve belterében.

A Mazda különcsége meghatározta azt is, hogyan viszonyulnak az elektrifikációhoz. Meglepő módon már bő fél évszázaddal ezelőtt, 1970-ben elkezdtek kacérkodni az áram használatának ötletével, olyannyira, hogy két járművet is bemutattak abban az évben, melyeket (részben) villanymotor mozgatott. Nem gondolatkísérlet volt csupán, hiszen az első jármű rögtön olyan volt, melynek alapvető technikája visszaköszönt az első sorozatgyártású elektromos Mazdánál.

A kezdetek

Az EX-005 ugyan megmaradt koncepciónak, noha a kei carok otthonában, Japánban lehetett volna értelme az apró, egy irodaszéknél alig nagyobb buborékautónak. Egy joystick segítségével lehetett irányítani az ajtók nélküli járművet, különlegességét viszont az adta, hogy egy Wankel-motor dolgozott benne, de csak áramtermelőként: a generátor hagyományos autóakkumulátorokat töltött, ezekről működött a hajtásért felelős villanymotor. Szintén 56 éve született meg a Mazda első tisztán elektromos járműve, a Familia áruszállító kivitele, de ez is megmaradt a koncepciók szintjén.
Ezek a fejlesztések részben a technológia feltérképezéséről szóltak, de egyértelműen fontosnak bizonyultak, amikor speciális igények kielégítéséről volt szó. Például, amikor 1985-ben megszületett a Mazda EX-7, amely egy guruló platform, rajta annyi hellyel, hogy egy operatőr haladás közben is tud dolgozni. A járművet maratonközvetítésen vetették be, előnye pedig egyértelmű volt: képes volt tartani a futók tempóját, miközben nem pöfögött az orruk alá.

Európai fejlesztésű villanyautó a Mazdánál

Mondhatjuk, hogy minden évtizedre jutott nagy elektromos projekt a Mazdánál. Például 1993-ban egy MX-5 hajtásláncát elektromosra cserélték. Ezzel párhuzamosan Németországban Christian Schultze, a márka európai technológiai kutatási igazgatója szintén egy MX-5-öt szeretett volna villanyosítani. A megvalósult végeredmény azonban nem egy kétüléses roadster, hanem kei car volt, a Mazda Carolt dolgoznak át.
A 37 LE csúcsteljesítményű kisautó már több tanulságot is szállított, például hogy az akkoriban széles körben elérhető ólomakkumulátorok néhány száz töltés után kipurcannak – amely előrevetítette az akkumulátorok fejlesztésének szükségességét. Ebbe a konkrét autóba például nikkel-kadmium kémiájú telepek kerültek.

A 2000-es években új terepekre merészkedett az elektromos kísérletezésben a Mazda: a hidrogént is bevonták a játékba.

Alapként egy Mazda Premacy szolgált, a családi egyterűbe előbb üzemanyagcellás hajtást szereltek 2001-ben, de 2005-re a hidrogén már Wankel-motorokban égett el benne. Itt az elektromos hajtáshoz az energiát csak regeneratív fékezéssel lehetett visszatölteni.
2007-re megint módosítottak a kísérleti járművön, és visszatért az 1970-ből már ismerős recept: a bolygódugattyús erőforrás generátorként működött, azaz áramot termelt, ám ezúttal hidrogénből, ugyanakkor az árammal kívülről is tölthetni lehetett a hibrid hajtás akkumulátorát. A hidrogén használatát később ugyan elengedte a Mazda, de a Wankel-motor-alapú hatótávnövelést nem. 2012-ben a Mazda az itthon Mazda2-ként ismert Demio nevű modellből is készített elektromos változatot. A projekt volumenét jelzi, hogy ebből már japán önkormányzatok és cégek is kaptak, összesen száz példányban készült. Akkupakkja 20 kWh-s volt, teljesítménye 102 lóerő, hatótávját pedig 200 km-ben állapították meg.

Valódi elektromos Mazda, benzines motorral

2019-ben már bárki kaphatott elektromos autót a Mazdától, ekkor érkezett a márka első sorozatgyártású villanyautója, az MX-30 nevet viselő SUV. Noha tömegtermék, ennél is egyedi módon állt a villamosítás kérdéséhez a japán gyártó, és nem azért, mert hiányzik az autóból a középső tetőoszlop, és a hátsó üléssorba egymással szembe nyíló ajtókon át lehet bejutni. Hanem mert más gyártókkal ellentétben nem akartak számháborúba keveredni a hatótáv vagy éppen a kilowattórák kapcsán.
Egyszerűen a vásárlói igényeknek és szokásoknak megfelelő autót építettek: mivel az európai átlagpolgár a Mazda adatai szerint napi 48 kilométert autózik, ezért nem kell hatalmas akkupakk, melynek gyártása is energiaigényes, ráadásul a tömege a vezetési élményt is rontja.

Ezért az MX-30-ba csak kisebb, bruttó 35,5 kWh kapacitású lítiumion-telep került, melyből a WLTP-norma szerint azért ki lehet hozni vegyes forgalomban 200 kilométer hatótávot.

Az autó megmaradt relatíve könnyűnek a maga 1645 kilójával, amit a 145 lóerős, 271 Nm csúcsnyomatékú villanymotor kellően lendületesen tud mozgatni.
Ha pedig valakinek mégis hosszabb távra kellett volna az autó, arra elővették a régi receptet: a hatótávnövelést Wankel-motorral. Így született meg az MX-30 E-Skyactiv R-EV 2023-ban, melynél megmaradt a külső töltés lehetősége is. Az eredeti villanyautóhoz képest a felére, 17,8 kWh-ra csökkentették az akkumulátor kapacitását, de a villanymotor teljesítményét 170 lóerőre növelték. A 830 köbcentis bolygódugattyús motor az 50 literes üzemanyagtank tartalmából 595 km elektromos hatótávot produkál az akkumulátor által nyújtott 85 km-nyi mellé.

Hol tart a Mazda napjainkban?

Nos, az MX-30-at már kivezették, de a Mazda elektromosautó-palettája nem üres. 2024-ben mutatták be a Mazda 6e-t, mely klasszikus szedánformát kapott, hátsókerék-hajtással. Az autó, melyet világító hűtőmaszkja is kiemel a forgalomban, 245 vagy 258 LE teljesítményű, WLTP-hatótávja pedig 552, illetve 479 km. A modell aktív hátsó szárnyat kapott, mely valódi leszorítóerőt termel sportmódban. Már a CarNet kínálatában is elérhető a Mazda 6e 18 055 900 forintos indulóáron. Párja a Mazda CX-6e. A 4,85 méter hosszú szabadidőjármű 78 kWh-s akkumulátorával 484 km-es WLTP-hatótávra képes, a 258 lóerős motor pedig itt is a hátsó tengelyt hajtja.
Szintén találunk fénykontúrt a hűtőmaszkon, de ami érdekes technikai szempontból, hogy ebből az autóból Kínában már van hatótávnövelős változat. Ezt történelmi visszakacsintásként is értelmezhetjük, azzal a különbséggel, hogy Wankel-motor helyett soros négyhengeres benzines egység dolgozik áramtermelőként. Itthon a tisztán elektromos CX-6e listaára 19 218 800 forint, amely a kifinomult kialakítással együtt kifejezetten versenyképessé teszi méretosztályában.