Zöld energiával gyárt a Suzuki

Zöld energiával gyárt a Suzuki

hirdetés
A Suzuki globális célkitűzéseivel összhangban a Maruti Suzuki 1,0 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszert állít üzembe a világ egyik legnagyobb autógyártó üzemében.
Mint minden felelősségteljes autógyártó, a Suzuki Motor Corporation is ambiciózus környezetvédelmi célokat tűzött ki maga elé még 2020-ban. Azon belül, hogy 2050-re tevékenységeinek szénlábnyomát 80, járműveinek teljes életciklusra vetített CO2-kibocsátását 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es, illetve 2016-os bázisértékekhez viszonyítva, köztes célokat is felállított.

Ennek értelmében 2030-ra el kell érni ezeknek az értékeknek a felét, azaz a járművek tekintetében 40, a tevékenységnél 45 százalékos csökkentést kell megvalósítani. Ennek a vállalásnak az egyik fontos eleme lehet az a hatalmas energiatároló rendszer, amely a Maruti Suzuki kharkhodai üzemét fogja ellátni zöld energiával.
A mostani fejlesztés előzménye, hogy tavaly ugyanitt üzembe állítottak egy 20 MW csúcsteljesítményű napelemparkot, amely jelentős mértékben hozzájárul a gyár energiaellátásához – ezen a téren teljes gyártóhálózata tekintetében 2030-ra csaknem 85%-os lefedettséget tervez a Maruti Suzuki. A szolárcellák által megtermelt energia azonban eddig kárba veszett, amikor szünetelt a gyártás. Ezért kulcsfontosságú ennek az akkumulátoros energiatároló rendszernek (Battery Energy Storage System, BESS) az üzembe helyezése, mert a csekély vagy nulla energiaigényű időszakokban eltárolt energia így átcsoportosítható későbbi csúcsidőszakokra.
Ezen felül a Maruti Suzuki a későbbiekben az országos elektromos hálózatra is rácsatlakoztatja a BESS rendszert, amely így hozzájárulhat annak a stabilizálásához. Az akkumulátoros energiatároló rendszer élettartama hozzávetőlegesen tizenöt év. Ez idő alatt évente csaknem 54 tonnával csökkenti az üzem energia-felhasználásához kötődő CO2-kibocsátást. Az üzem fenntarthatósági törekvései nem merülnek ki a zöld elektromosenergia-fejlesztésekben. A telephelyen belül működő biogáz-előállító üzem tervezett napi kapacitása 10 tonna, ezzel a gyár gázigényének csaknem 20%-a kielégíthető, és így éves szinten 9490 tonnával csökkenthető az üzem szénlábnyoma.
Szintén fontos fejlesztés, hogy az üzemet nem hagyja el szennyvíz: a gyártás különböző fázisaiban felhasznált vizet – amely kétharmadban eleve újrahasznosított, illetve esővíz – 100 százalékban összegyűjtik, megtisztítják és visszaforgatják. Nem véletlenül áll a kharkhodai üzem a figyelem és a fejlesztések középpontjában: olyan intelligens létesítményről van szó, amelynek minden folyamata, biztonsági, minőségi és termelékenységi mutatói és energiafelhasználása is valós időben nyomon követhetők és megjeleníthetők.
A gyárban az emberek jelenlétét érzékelő, együttműködő robotok dolgoznak, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne volna szükség humán munkaerőre: a hatalmas – teljes kapacitásán évi egymillió jármű előállítására képes – létesítmény 21 ezer embert foglalkoztat. Noha Kharkhoda termékei nem jutnak el Európába, az itt eszközölt fejlesztések a Suzuki teljes globális hálózatában éreztetik a hatásukat: az itt kipróbált és bevált energetikai és fenntarthatósági fejlesztéseket később másutt, akár Esztergomban is hasznosíthatják