Tíz éve életre keltek a Mazdák

Csak a nevén egy évig törte a fejét a Mazda vezérkara, utólag visszatekintve viszont megérte: a Kodo formai filozófia minden korábbinál organikusabbá tette a márka gyártmányainak megjelenését, és hitelessé tette a Jinba Ittai üzenetét.

A Mazda komoly egzisztenciális válságban gyötrődött a XXI. század első évtizedének végén. Kiváló minőségű, remekül vezethető autókat fejlesztett és gyártott a márka, a határozottan sportos hangvételű típusok komoly rajongótáborral rendelkeztek. Az autók formavilága azonban egyáltalán nem adta át az élményt, amit a technika ígért. Jellemző az időszakra, hogy a márka legextravagánsabb megjelenésű típusa a Mazda5 tolóajtós buszlimuzin volt. Még a zseniális MX-5 minimalista vonalai sem üvöltötték világgá, micsoda nagyszerű autóval van dolgunk: aki ismerte, fejet hajtott nagysága előtt, de aki nem volt birtokában japán kulturális referenciáknak, nem tudta értékelni kvalitásait.

Valamit tenni kellett, valakire szükség volt. És ez a valaki Maeda Ikuo volt, az egykori RX-8 főtervezője. Amikor Maeda szant 2009 tavaszán kinevezték a márka formatervezési igazgatójává, végre lehetőséget kapott arra, hogy megoldást keressen a dilemmára, ami évek óta foglalkoztatta: hogyan ragadhatja meg egy élettelen tárgy az élet szépségét? Nem a mozgást, nem a dinamizmust, hanem azt a tünékeny, összetett rezgést, amelyet talán csak mi, élő organizmusok azonosítunk életként – vajon lehetséges egyáltalán leírni a létezés egyenletét?

Három pillért fogalmazott meg, amelyekre felépítheti új formavilágát. Kell egy név, amely megragadja és pontosan fejezi ki mindazt, amit meg kívánnak valósítani. Kell egy tárgy, egy szobor, egy kézzel fogható valami, amely megérteti a nézőkkel, hogyan ültethető át az elmélet a gyakorlatba. És végül kell egy tanulmányautó, amely az egész filozófiát konkrét alapokra helyezi, és kijelöli a követendő irányt.

Váratlan módon a név bizonyult a legkeményebb diónak. „Csaknem egy éven át tűnődtünk azon, hogyan tudnánk egyetlen szóban összesűríteni mindazt, amit ki szeretnénk fejezni. Aztán megszületett a Kodo. Ez szó szerint annyit tesz, ’szívdobbanás’, de az írásjeleket felcserélve egy másodlagos jelentést is belevittünk a névbe: lélekkel felruházni, élettel megtölteni. Emlékszem, mennyire elérzékenyültünk mind, amikor rájöttünk, hogy megtaláltuk a megoldást.” – emlékszik vissza Maeda.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Kodo lényegét elsőként megtestesítő tanulmányautó, a Shinari egyszerű ujjgyakorlat lett volna a tervezők számára. A felajzott íj, a megcsavart acél, a meghajlított bambusz természetes íve, és a látszólagos nyugalmi állapot mögött feszülő, kitörni vágyó energia képzete a mai napig jellemzi a Mazda autóit (a Shinari név egyébként pontosan ezt az energiát fejezi ki). A koncepció tíz év alatt semmit sem vesztett varázslatos izgalmából, elképzelhetjük hát, micsoda korszakváltásnak számított 2010-ben.

Európában ez csak az első lépés volna, ám a Japán dizájnfilozófia nem tesz különbséget művészet és műalkotás, esztétikum és tárgy, elmélet és gyakorlat között. A teáscsésze ugyanolyan fontos, mint maga a tea, az uzsonnásdoboz esztétikuma befolyásolja a benne tárolt étel kulináris élményét. A Mazdák tehát csak úgy adhatják át a Kodo szellemiségét, ha a legapróbb részletekig tökéletesen tolmácsolják a filozófiát – függetlenül attól, hogy azt az emberi szem észleli-e vagy sem.

Goto és Ocuka urak ezért kidolgoztak három új technológiai eljárást. A kodo kezuri, a kodo toisi és a kodo migaki – azaz borotválás, fenőkövezés és polírozás – lehetővé teszi, hogy a műveletet végző robot az emberi kéz agyagozó mozgását imitálja, hogy öt ezredmilliméteres pontossággal dolgozzák ki a fényezendő felületet, és végül, hogy a polírozás során ne változzanak a gondosan kitalált ívek.