A Fiat-örökös Lapo Elkann – aki 2021-ben távozott az általa alapított milánói Garage Italiától – most tért vissza az autóépítés világába. Partnere ezúttal Fabrizio Giugiaro (a legendás autótervező, Giorgetto Giugiaro fia) és tervezőstúdiója, a GFG Style volt. A páros a Fiat legolcsóbb villanyautóját, a mindössze 2,54 méter hosszú Topolino elektromos kisautót vette alapul, hogy két merőben eltérő koncepciót faragjon belőle.
Két különleges, egyedi tanulmányautóval lepte meg a Torinói Autószalon látogatóit Lapo Elkann és Fabrizio Giugiaro: az egyik egy tető nélküli speedster, a másik pedig egy alig 2,5 méteres, négyszemélyes városi törpe. Utóbbival csupán egyetlen apró bökkenő van: jelenlegi formájában a törvény tiltja a forgalomba helyezését.
Két véglet: „Love” és „Joy”
A bemutatott modellek a tervezők szerint a szabadságot és a lázadó szellemet testesítik meg: Top. L (Love): Egy tető nélküli, kifejezetten kétszemélyes speedster, szélvédő és ajtók nélkül. Az alkotók bevallása szerint a James Dean által „Little Bastard”-nak becézett Porsche 550 Spyder hangulatát idézi.
Volt ilyen a Smart ForTwo-ból is, Crossblade néven futott 2002-2003-ban. Azon is csak egy mini légerelő helyettesítette a szélvédőt és két biztonsági oldalvédő kar volt az ajtók helyén. Karosszériája matt akvamarin fényezést kapott, a beltérben pedig bőr és Alcantara kárpitozás emeli a dolce vita életérzést.
Volt ilyen a Smart ForTwo-ból is, Crossblade néven futott 2002-2003-ban. Azon is csak egy mini légerelő helyettesítette a szélvédőt és két biztonsági oldalvédő kar volt az ajtók helyén. Karosszériája matt akvamarin fényezést kapott, a beltérben pedig bőr és Alcantara kárpitozás emeli a dolce vita életérzést.
Top. J (Joy):
A leginkább meghökkentő átirat: a mérnökök úgy építettek be négy ülést a parányi karosszériába, hogy a hátsó utasok háttal ülnek az elsőknek (back-to-back elrendezés). A fix tető helyett mindössze egy egyszerű vászon véd a napsütéstől és az esőtől. Különlegessége még a kék-zöld fényezés, amely tiszteletadás Lapo Elkann nagyapja, Gianni Agnelli legendás 1950-es évekbeli Ferrari 166 MM-je, valamint Umberto Agnelli előtt. A hajtáslánchoz egyik modellnél sem nyúltak: mindkét változatban maradt a gyári 8 lóerős villanymotor és az 5,4 kWh-s akkumulátor, amely nagyjából 75 km-es hatótávot és 45 km/h-s végsebességet biztosít.
Bár a négyszemélyes Top. J a kiállítás egyik legötletesebb látványossága volt, a sorozatgyártása szinte kizárt. Az európai szabályozás szerint az alapmodell a könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e kategória) közé tartozik. Ez teszi lehetővé, hogy a Topolino Olaszországban vagy Franciaországban már 14 éves kortól vezethető segédmotoros (AM) jogosítvánnyal, és emiatt tartható 10 000 euró alatt az ára. Az L6e besorolásnak azonban szigorú feltétele van: legfeljebb két ülőhelye lehet.
Négy üléssel a jármű automatikusan a nehéz négykerekűek (L7e) kategóriájába ugrana át, amihez már B1-es vagy normál B-s jogosítvány szükséges, az átalakítások és minősítések pedig megfizethetetlenül megdrágítanák a járművet – ezen az árszinten egy hagyományos kisautó (például egy Fiat Panda) már sokkal észszerűbb választás lenne. Ráadásul az így elhelyezett ülések erősen balesetveszélyesek lennének egy ráfutásos ütközés esetén.
A két tanulmány közül így a tető nélküli Top. L bírhat valódi jövővel: mivel az megmaradt kétszemélyesnek, semmilyen típusjóváhagyási akadálya nincs annak, hogy a Fiat a jövőben akár gyári vagy limitált szériás kiadásként piacra dobja.
A két tanulmány közül így a tető nélküli Top. L bírhat valódi jövővel: mivel az megmaradt kétszemélyesnek, semmilyen típusjóváhagyási akadálya nincs annak, hogy a Fiat a jövőben akár gyári vagy limitált szériás kiadásként piacra dobja.
