nissan-townstar

Tényleg ő a város sztárja

hirdetés

Teszt: Nissan Townstar Combi

Merész nevet adott furgonból lett családi autójának a Nissan, de úgy tűnik, igazuk van: a Townstar felülmúlta az elképzeléseinket.
Szinte kihalt a kishasznogépjárművekből egyterűvé alakított autók kategóriája, pedig az elmúlt években azért még akadtak jelentkezők. Az emberek azonban nem ezeket az autókat vették, előretörtek a szabadidő-autók, a furgonok pedig áruszállítók maradtak.
A kevés életben maradók egyike, vagyis inkább újszülöttje a Nissan Townstar, amelynek a magyar piacon nincs igazi vetélytársa, ezért máshonnan kell elcsábítania a vevőket.

A Nissan ezt a Renault segítségével teszi: a konszerntársak közös fejlesztése a furgon, melyen, ha a franciák logóját látnánk, Kangoo lenne a neve. A 4486 mm hosszú, 2159 mm széles és tetőrácsokkal 1893 mm magas autó karakterét az orra adja, hatszögletű és egyben V alakú hűtőrácsot kapott a kocsi, ami nissanossá varázsolja. Felnijei is csinosak, a 16 colos könnyűfém tárcsák a gazdagabb Tekna felszereltségi szint részei. Önálló alkotás még a LED fényszóró is, melyet alulról egy fényes fémelem támogat vizuálisan.
Ahány ajtó, annyi különböző nyitási mód: az első ajtók hagyományos módon nyílnak a Townstaron, a hátsó üléssor azonban már tolóajtón keresztül érhető el, ami továbbra is kiemelkedően praktikus megoldás egy családi autónál. Leghátul a csomagtérajtó függőlegesen nyílik, ami nem a legpraktikusabb akkor, ha egy falhoz tolatva állunk be, lecsukásához ráadásul erő is kell.
Remek dolgok tárulnak fel azonban az ajtók mögött. Elöl például engem rögtön megvett a műszerfal szálmintás betétje, egy apró részlet, mely kicsivel otthonosabbá teszi a főként műanyag elemekkel burkolt belsőt. Ilyen apróságokból állt össze számomra egy teljes egésszé a Townstar, ezek feledtetni tudják az emberrel azt, hogy eredetileg áruszállításra tervezték ezt az autót. Némi ajtókárpit, illetve kék varrás az üléseken máris simogatja a lelkünket, növeli a minőségérzetet.
Maga az ülés egyébként nem olyan jó oldaltartású, de kényelmes. A műszerek ismerősek lehetnek a legtöbb új generációs Renault-ból, ahogy a kormány is, leszámítva a közepén található logót. Mindig könnyű tekerni a volánt, kis ellenállással irányítható az autó, visszajelzései viszont elenyészőek. Számomra megfelelő volt az állíthatósága is, bár a nálam magasabbaknak (178 cm) a felső része kitakarhatja a műszeregységek egy részét, akkor is, ha koppig feltolják a kormányt.
Könnyű kiigazodni a műszeregységen, az analóg fordulatszámmérő és a sebességmérő közötti kicsi kijelzőn rengeteg adat jeleníthető meg gyorsan. Kitehetjük ide a sebességünket digitális formában is, de a GPS következő utasítása vagy a fogyasztási adatok is látszódhatnak. Habár nem egy izomautó a Townstar, jópofa dolog, hogy sportautóknál látottakhoz hasonlóan az aktuális teljesítményt és forgatónyomatékot is láthatjuk egy oszlopon.

Nyolccolos a kijelző, ami középre irányítja a tekintetünket. Lehetőségünk van okostelefon-tükrözésre, az androidos mobilok és az iPhone-ok sem jelentenek akadályt. Itt jelenik meg az autó elején, hátulján és két visszapillantóján elhelyezett négy kamera képe is, melyek segítségével játékká válik a parkolás. A felső nézet továbbra is verhetetlen, ezt a négy kamera képéből rakja össze tökéletesen a szoftver. Ha nem lenne elég az USB, mobilunkat vezeték nélkül is tölthetjük a kiszögellő váltósziget alatt kialakított részen.
Rengeteg kis zseb, tárolórész, apró lyuk van a beltérben, ahová elszórhatjuk holmijainkat, szinte második otthonná téve ezzel az autót. USB-töltőből például összesen ötöt, szivargyújtóból pedig a csomagtérben lévővel együtt négyet találunk, szóval szinte minden eszközt fel lehet tölteni. Ezek közül 2+1 közvetlenül a sofőr előtt, a műszerfal tetején található rekeszben kapott helyet – gond nélkül elsuvasztható ide a telefon. Mellette egy mélyedésbe jöhetnek egyéb apróságok, a fejünk fölötti álmennyezet és a valódi tető közé papírokat tehetünk, a kesztyűtartó pedig szabályosan fiókká alakult: nem lenyíló, hanem kihúzható ez a rész.
Ott vannak még az ajtózsebek, két pohártartó, illetve a könyöklő alatti mély lyuk: már a felsorolás is hosszas, pedig még csak most jövünk az autó hátsó része felé! Az ilyenek miatt verhetetlenek praktikumban ezek a modellek.

Az első két ülés háttámláján a kihajtható asztallapnál is hasznosabbak a zsebek, melyekbe bele lehet dobni a két, USB-csatlakozón csüngő mobilt is. Óriási fej- és lábtér jutott a hátsó utasoknak, a legmagasabbak is kényelmesen utazhatnak itt. Megfigyelésükre lehetőséget biztosít a második visszapillantó tükör, főleg gyerekek felügyelete esetén jöhet jól a diszkréten el is rejthető apróság.
Egy család pillanatok alatt belakhatja a korábban említett rekeszeket, zsebeket és többi helyet, melyek összesen közel 49 literesek. Ott van még viszont az alaphangon is óriási, 775 literes csomagtér, melyet a vízszintesre dönthető hátsó üléssorral és anyósüléssel 3,5 köbméteresre is lehet bővíteni. Jár a pluszpont a csomagtértálcáért, melybe bátrabban pakolhatjuk a mocskosabb cuccokat is, na meg azért, hogy alacsony a raktér padlója, tehát nem kell nagyot emelni pakoláskor.
Jelenleg itthon csak a tesztautóban is megtalálható 1333 köbcentis, négyhengeres, 130 lóerős turbós benzinmotorral kínálják a Nissan Townstart. A motor maximális forgatónyomatéka 240 Nm.
Hatsebességes kézi váltó kapcsolódik a Daimlerrel közösen fejlesztett erőforráshoz, de hamarosan jön majd a teljesen elektromos változat: a Townstar EV ugyanarra a CMF-C padlólemezre épül majd a franciaországi Maubeuge-ban található gyárban, mint számos Renault- és Nissan-modell. Menettulajdonságai a benzineséhez hasonlóak lesznek majd, teljesítménye 122 LE, mely 245 Nm nyomatékkal párosul.

Kulcs nincs, gombnyomásra indul az autó, melynek gyakorlatilag alig hallani a hangját. Nagyobb fordulatszám és sebesség mellett sincs zavaró motor- vagy szélzaj, pedig utóbbira adhatna okot a méretes visszapillantó tükör.

A fekete füleknek köszönhetően oldalirányba is jól belátni a környezet nagy részét, nem lehet panaszunk a kilátásra. Vastag ugyan az A oszlop, de a holttér belátásában segítenek nekünk az autó szenzorai, melyek érzékelik a mozgó tárgyakat is. Hátra kamera segítségével láthatunk, ahogy azt fentebb említettük.
Kritikus pontja lehetne az autónak az 1,33-as erőforrás, főleg annak tekintetében, hogy az autó alaphangon 1550 kiló, utasokkal és csomagokkal együtt pedig akár két tonnát is nyomhat. Gyorsulása papíron nem eget verő, 11,8 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/órát, de forgalomban nem tűnik lomhának a Townstar, jó szolgálatot tesz az elindulási fázisoknál a nyomatékos turbómotor: már 1500-as fordulaton rendelkezésre áll ugyanis a 240 Nm. Ehhez viszont dolgoznunk kell a váltóval, ugyanis szűk zónában dolgozik igazán jól tesztünk alanya: 1250-es fordulatszámnál visszaváltásért kiált a fedélzeti rendszer, egyenletes gyorsulási fázisokban pedig 1750-nél kéri, hogy kapcsoljunk nagyobb sebességi fokozatot.

Ezeknek is köszönhetjük csendességét: 50 km/órás tempónál negyedikben 1500-at forog a főtengely, ötödikben 1250-et, országúti tempónál 1850 körül áll meg a fordulatszámmérő hatodikban, míg autópályás sebességhatáron autózva 2750 a fordulatszám. A hatodik fokozatot szinte csak a lakott területeket elhagyva kell kapcsolni, de ekkor minden feladatot így old meg, végsebessége 183 km/óra.
Elektromos rásegítésű kormányszerkezetén keresztül nem sok inger éri a vezetőt, ahogy a váltón át sem. Amit kell, azt gond nélkül megold, és ez azért a legtöbb embernek bőven elég is. Jó munkát végez a futómű, rosszabb utakon is helyükön maradnak a csomagok és az utasok. Elöl MacPherson-rendszer dolgozik, míg hátul torziós rúd növeli a kanyarstabilitást. Biztató, hogy többségében városi használattal is csak 7,5 liter benzint kért 100 kilométeren a Townstar, az ECO mód rendszeres használatával pedig még tovább csökkenthetőek az üzemanyag-kiadások.

Egyszerű a matek, ha Nissan Townstart akar venne az ember: a szerényebb felszereltségű Acenta-változat listaára 11,1 millió forint a CarNet kereskedéseiben, míg tesztautónk Tekna felszereltséggel 11,69 millió forintról indul. Plusztételként beszínezhetjük az autót szürkére, pirosra vagy feketére 89-165 ezer forintért, illetve extra garanciát vásárolhatunk az alapból járó 5 év vagy 160 ezer kilométer mellé.
Az alapváltozatból hiányzik a gyári navigáció, a parkolási asszisztens, a vezeték nélküli telefontöltő, a kétzónás légkondi és az intelligens távolságifényszóró-segéd, de a vezetéstámogató és biztonsági rendszerek garmadája (visszagurulás-gátló, sebességtartó automatika, vészfékezés, éberségfigyelő, holttérfigyelő, sávtartó és sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, táblafelismérő) jár hozzá. Emellett itt sem kell lemondani a telefontükrözős fedélzeti rendszerről és a parkolást segítő radarokról, melyet hátul kamera egészít ki.

Ahogy azt fentebb írtuk, nemigen van ellenfele a magyar piacon a Nissan Townstarnak. A Renault Kangoo ezen változata nem érhető el nálunk, ahogy a Peugeot Partner duplafülkés verzióját sem forgalmazzák, ami még konszernen kívüli alternatíva lehetne.

Őszintén mondhatom, hogy engem meggyőzött az együtt töltött idő alatt a Nissan Townstar. Nem száguldásra készült, de családoknak hosszú időre igazi életterévé válhat, hiszen még a nagyobbra növő gyerekek és az összes csomagjuk is elfér hátul, miközben a körülményeket sem nevezhetjük puritánnak. Ha úgy adódik, egy költözés sem akadály vele, a nagyobb bútorokat is elnyeli. Neve ugyan városi csillagot jelent, de városon kívül is megállja a helyét.