nissan-ariya

Filozófus négy keréken

hirdetés
Hamarosan Magyarországon is kapható lesz a Nissan új generációs elektromos szabadidőjárműve, az Ariya. A modell lenyűgöző műszaki megoldásaival is a figyelem középpontjába kívánkozik, de vannak jellemzői, amelyeknek egyedülállóan emberközeli, különleges személyiségét köszönheti.
A Leaf tíz évvel ezelőtti bemutatásakor a Nissan új korszakot nyitott az elektromos mobilitás történetében, a családi villanyautókat keresők százezreinek nyitott kaput az emissziómentes közlekedésre. A Nissan Ariya ezt a hagyományt, az innováció örökségét folytatja, új generációs platformjával és forradalmian újszerű összkerékhajtási rendszerével kijelölve a villamosítás jövőjébe vezető utat.
Habár a modern technológiák korában élünk – vagy talán pont ezért –, minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a bennünket körülvevő tárgyak, szolgáltatások ne csupán hatékonyak, de szerethetők, barátságosak is legyenek. A tökéletesség mellett egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk a törődésre. A Nissan az elsők között ismerte fel ennek a jelentőségét, és az Ariya megalkotásakor tudatosan törekedett arra, hogy az autó ne csak racionális, de érzelmi síkon is megszólítsa a fogyasztókat. Ehhez a japán kultúrából merített ihletet az autógyártó, párhuzamot állítva az évszázadokon át ápolt hagyományok és a jövőbe mutató technológiák között. Így született meg az „időtlen japán futurizmus” eszméje, amely részleteiben és egészében egyaránt utánozhatatlan légkört teremt az Ariya fedélzetén.
Az autó minden porcikáját áthatja az omotenasi (おもてなし) filozófiája, amely nem másról szól, mint hogy vendégeinknek többet, jobbat nyújtsunk, mint amit elvárnak tőlünk. Ehhez a szolgáltatónak nem elég reagálni a kívánságokra, de elébe kell mennie azoknak: felismerni a kimondatlan, meg sem fogalmazott elvárásokat, és azelőtt teljesíteni azokat, hogy a vendég csak a szolgáltatás megvalósulásakor döbbenjen rá, hogy pont erre volt szüksége.

Hogyan valósítható meg ez egy gépkocsi esetében? A Nissan mérnökei a modern digitális technológiákon keresztül nyúltak a feladathoz. Beszálláskor az egész műszerfal sötét marad, csupán az indítógomb lüktet halványan, egyértelműen jelezve, de nem kikényszerítve az indulás módját. A gomb megnyomását követően méltóságteljesen „ébred fel” az autó, gondosan megkomponált sorrendben felgyulladó fények jelzik a vezetőnek, hogy az Ariya készen áll, hogy teljesítse kívánságait.
A műszerfal határozott, de nem tolakodó vonalai, a használaton kívül jóformán láthatatlanul megbúvó, de szükség esetén egyértelműen azonosítható és precízen kezelhető klímavezérlő gombok mint az iki (粋) elvéhez igazodnak. Az egyszerű, friss, mégis élvonalbeli megoldásokat előnyben részesítő iki olyan vezérlőfelületet eredményez, amely a high-tech megoldások öncélú demonstrációja helyett az ügyfélélményt, az egyszerű, mégsem unalmas kezelhetőséget valósítja meg. Egyszerűbben megfogalmazva: az Ariya nem lenyűgözni, hanem kiszolgálni igyekszik utasait.
Első pillantásra a Nissan Ariya hasonlatos a legtöbb autóhoz, ám ha aprólékosabban szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy a hagyományos formákat merőben új funkciókkal vértezték fel a tervezők. Ez a kabuku (傾く) gyakorlata, amelyben a szokásokat megkérdőjelező, forradalmi megoldások a fejlődés eszközeként, pozitív előjellel valósulnak meg. A kabuku annak az elfogadása, hogy kockázatvállalás nélkül nincs előrelépés. A XXI. századi autóipari technológiák merőben új műszaki megvalósításokat tesznek szükségessé, ezeket azonban az Ariya a megszokott esztétikai összhang megsértése nélkül valósítja meg. Ami másutt hűtőmaszk, az itt a modern szenzorokat és radarokat védelmező felület, a légellenállás csökkentéséről pedig rejtett csatornák és nyílások rendszere gondoskodik, anélkül, hogy a funkció elsőbbséget élvezne az esztétikum előtt.
A helykihasználás kulcsfontosságú erény az autóiparban, és különleges felépítésüknek köszönhetően az elektromos járművek minden eddiginél tágasabb, kényelmesebb teret biztosítanak utasaiknak. Ahhoz, hogy ezt a tágasságot minél barátságosabb környezetként éljük meg, elengedhetetlen volt a ma (間) elvének alkalmazása, amely úgy véli, hogy az üres teret annak határai töltik meg tartalommal. Ez a szemlélet érvényesül a tradicionális japán építészetben, és fő eszköze, az igényes minimalizmus az Ariya belső terének kialakítása során is meghatározónak bizonyult. A mennyiség helyett a minőség lép az előtérbe: a funkciók és vonalak sokasága helyett kis számú, ám művészi igényességű, egyértelmű feladatokat ellátó részlet veszi körül az utasokat.
Ennek megvalósításában egy másik tradicionális japán elv: a szei (整) vezérelte a tervezők kezét. A tér tartalommal való megtöltését célzó filozófia azt vallja, hogy minél egyszerűbb részletekből építkezik, annál erőteljesebb lehet egy struktúra. A karosszérián végigfutó vonalak, a műszerfalon rejtőző kezelőszervek mind ezt az elvet követik: önmagukban szinte észrevehetetlenek, ám az összhatás lenyűgöző és tökéletesen működik.
A térkialakítás harmadik irányadó szempontja az engava (縁側), azaz a kint és bent közötti, meghatározhatatlan tér, amely egyszerre tartozik mindkettőhöz és egyikhez sem. A japán építészetben a zárt épületet körülvevő, nyitható vagy zárható folyosót nevezik így, a Nissan Ariya esetében pedig a külvilág felé nyitó digitális szolgáltatások, az utasokat körülvevő információs háló nyer ilyen formában testet. Ha szeretnénk, az autó fedélzeti rendszerei összekötnek bennünket a világgal, de ha ahhoz van kedvünk, könnyedén megteremthetjük az utastérben saját exkluzív világunkat.

Az autóipari formatervezők régóta igyekeznek természetközelivé tenni járműveiket, ám nem egyszerű feladat eltalálni az egyensúlyt az organikus elemek és a mechanikus tartalom között: a végeredmény gyakran aránytalan, suta lesz. Az Ariya tervezésekor ezért az ucuroi (移ろい) elvét követték: ahelyett, hogy akaratuk alá gyűrték volna a természetes vonalakat, szabad teret engedtek azoknak. Az így létrejött felületek, térbeli alakzatok aztán ösztönösen szolgálják a kívánt funkciókat.
A természetes és a mesterséges, a kint és a bent közötti határvonal gyakran csak megvilágítás kérdése: a fény és az árnyék képes igényeink szerint módosítani a hangsúlyokat, arányokat. Ebben hívták segítségül a tervezők a japán papírlampion, az andon (行燈) sejtelmes, barátságos fényét. Az Aryia utasterében alkalmazott, lágy hangulatvilágítás egyszerre teremt pihentető, prémiumhatású környezetet, és emel ki bizonyos részleteket, míg másokat sejtelmes árnyékba burkol. És ha már a kézműves hagyományoknál tartunk, mindenképpen említést érdemel a kumiko (組子), egy japán asztalostechnika, amely összetett, geometrikus formákat, kifinomult rácsmintázatot hoz létre. A kabuku elvét követő elülső maszkon éppúgy alkalmazták ezt a motívumot a dizájnerek, mint az utastéri andon hangulatvilágítás megteremtésében, így mosva el a határvonalat a külső és a belső között, összhangban az engava hátterében lévő világszemlélettel.
Ebből is látható, hogy a Nissan Ariya nem öncélúan alkalmazott néhány hangzatos japán kézműves fogást. A tervezők a járműkoncepció legmélyéig hatoló szemléletekből alakítottak ki egy egymással ezernyi szálon összefüggő, egységes egészt alkotó termékfilozófiát, amely legalább annyira különlegessé teszi a Nissan vadonatúj villanyautóját, mint a technológiai tartalom, amely a természet ihlette formák mögött rejlik.