mazda-rt24

Ha Mazda, akkor piros

hirdetés
Tudományos szempontból nincs semmi különleges a piros színben: természeti jelenség, amellyel akkor találkozunk, ha egy tárgyról a 600-780 nanométeres hullámhosszú fénysugarak verődnek vissza. Ugyanakkor az ember életében mégis kitüntetett szereppel bír ez az árnyalat. A piros az első szín, amelyet a csecsemők (akik életük első szakaszában fekete-fehérben látják a világot) elsőként érzékelnek. Ennek megfelelően a piros elnevezése is a legősibb szín-nevek közé tartozik a különböző nyelvekben, illetve a piros volt az első színezőanyag, amit az emberiség használt: a paleolitikumban piros porral szórták be a halottakat, hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Az első sziklarajzoknál szintén piros festéket alkalmaztak. A tónus kiemelt szerepe bizonyosan köthető a vérhez, és azon keresztül az élethez is. A piros később kulcsfontosságú szerepet töltött be minden korai és modern társadalomban. A szerelem színe, de a hatalomé is, a haragé és az erőé, a hűségé és a gazdagságé. Ezeket az egymásnak ellent mondó fogalmakat egy valami köti össze: az erős érzelmi töltés. A pirost tudattalanunk az érzékiséggel, a szenvedéllyel, az izgalommal, a veszéllyel köti össze.
Mindez persze nem újdonság azok számára, akik otthonosak az autók történetében. A világ legelső automobilja ugyan zöld volt, de burkolatlan motorját és hajtásláncának egyéb elemeit élénk pirosra festette alkotója: mintha a konstrukció szívének tekintette volna az egyliteres, kétütemű, kétharmad lóerős erőforrást. A XX. század elején az emberek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az autók színének – a gépiesített ördögszekereket úgyis csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Ilyen korai autórajongó volt Scipione Borghese herceg, aki fölényes győzelmet aratott az 1907-es Peking-Párizs versenyen: a második helyezett három héttel utána érkezett be a célba. A herceg Itala 35/45 típusú autóját történetesen élénk pirosra fényezték, így innentől kezdve ez lett az olasz versenyautók hivatalos színe, a rosso corsa. Innen már csak egy lépés volt, hogy az olasz manufaktúrák utcai modelljeiket is piros színben kezdjék gyártani, és mivel a talján mesterek tagadhatatlanul csodálatos sportautókat építettek az évtizedek során, a szín az autóiparban is a sportosság, a dinamizmus, a szenvedély szinonimájává vált.
Mégis, ha manapság piros autóra gondolunk, a Ferrari mellett a Mazda jut eszünkbe. A piros – különösen az utóbbi években alkalmazott, megbabonázóan mély ragyogású Soul Red árnyalat – mára a japán márka védjegyévé vált, de ne gondoljuk, hogy új keletű szokásról van szó. Ellenkezőleg: a Mazda már legelső négykerekű típusát, az imádni való Mazda R360 Coupét is kínálta piros (méghozzá Mazda-piros) színben. Hogy a szerencse folytán, vagy tudatos döntés eredményeként, de a tónus a következő években sem kopott ki a Mazda kínálatából, és amikor a márka egyre erőteljesebben elkötelezte magát a sportos, dinamikus modellek mellett, a piros jóformán a cég védjegyévé vált.

Ahány emlékezetes modell, annyi egyedi árnyalat: a Mazda RX-7 Sunrise Red (napfelkelte-piros) fényezése narancssárgába hajlott, a korai 323-as és 626-os modellek pirosára azonos árnyalatú skótkockás üléskárpitok erősítettek rá, és ha megpróbáljuk magunk elé idézni az első generációs MX-5 vonalait, csukott szemünk előtt klasszikus piros színben jelenik meg a bukólámpás roadster. Az évtizedek során több mint száz különböző árnyalatot kevertek ki a Mazda dizájnerei, és ezekből a márka legszelídebb, legvisszafogottabb típusai is részesültek.
Soha nem voltak azonban olyan népszerűek, meghatározóak és különlegesek a piros Mazdák, mint napjainkban. A történet 2012-ben, a Kodo formai filozófia bevezetésekor vette kezdetét. A Kodo célja, hogy lendületes, dinamikus vonalak alkalmazásával a mozgás szépségével ruházza fel a tárgyakat – jelen esetben a gépkocsikat. A folyamatosan változó fény-árnyék vonalaknak, a felületek térbeliségének egy különleges árnyalattal kívántak még nagyobb mélységet, dinamizmust, hatást adni: így született meg a Soul Red, azaz a lélekpiros, amely az elmúlt tíz évben folyamatosan megújuló tónusban, de mindvégig változatlan alapértékekkel határozza meg a Mazda személyiségét.
Ahogy azonban a tökéletes is továbbfejleszthető, a Mazda dizájnerei sem nyugodtak, amíg létre nem hozták a Soul Red felsőfokát. Ez a Soul Red Crystal, a világ alighanem legszebb piros árnyalata, amely egyszerre légiesen áttetsző és mélybe húzóan súlyos, amely a rubin vörös csillogását adja vissza. Okamoto Keicsi színszakértő és csapata hamar rádöbbent, hogy ezt a varázslatos színt a hagyományos fényezési eljárásokkal egyszerűen nem lehet megvalósítani.
Kidolgoztak hát egy forradalmi, három fázisból álló folyamatot. Az első festékrétegbe kétféle alumíniumszemcsét kevernek. Ezek egy része rendkívül nagy arányban veri vissza a fényt, a másik része pont ellenkezőleg: elnyeli azt. Ezeknek a szemcséknek az eloszlását gondosan meghatározzák, így szabályozva a fények és árnyékok játékát a karosszérián. A második réteg egy nagy színtelítettségű, de áttetsző festék, amely ragyogó pirosával felerősíti az első réteg térbeliségét. A harmadik réteg konzerválja és kihangsúlyozza az előző kettő összjátékát. Bármilyen meglepő, a Soul Red Crystal varázslatos hatása a számok nyelvén pontosan meghatározható. A Soul Red alapszínnél 20%-kal nagyobb színtelítettség és 50 százalékkal nagyobb színmélység jellemzi a vegytiszta árnyalatot: a Mazda ugyanis a szokásos kiegészítő adalékszínek (narancssárga, kék) nélkül valósította meg a márka arculatát mára teljesen meghatározó színt.
A legtöbb autógyártó presztízsszínnek tekintene egy ilyen műszaki és esztétikai szempontból egyaránt különleges tónust, és csúcsmodelljei számára tartaná azt fenn. A Mazda ellenben a márka személyiségét meghatározó jellemzőként gondol a Soul Red Crystalra, és ezért minden típusához elérhetővé teszi azt, a városi Mazda2-től az ikonikus MX-5-ösig, a CX-3 szabadidőjárműtől az MX-30 elektromos crossoverig.