Hírek

Így lehet kiszúrni a törött autókat

Nem mindegy: törve is volt, vagy csak fújva?

Fontos és hasznos használtautó-vásárláskor a festékréteg-vastagság mérése, de ez az eszköz sem mindenható. Segítünk jól használni a festékvastagság-mérőt és felismerni a törések, a balesetes helyreállítás más árulkodó nyomait is.
Egy használt autó értékét nemcsak típusa, kora, futásteljesítménye és műszaki állapota határozza meg, de balesetes vagy törésmentes előélete is. Az autókeresésnél az egyik legfontosabb szempont, hogy a kinézett autót érte-e ütközés. Amennyiben igen, mennyire sérült és milyen technológiával, mennyire szakszerűen javították?

A vizsgálat elsődleges eszköze a festékréteg-vastagság mérésére pár tízezer forintért beszerezhető készülék, amibe érdemes beruháznia a használt autóban gondolkodóknak. A már jónak mondható eszközök 35-40 ezer Ft körüli ára a kocsi értékének igen csekély része, ez a kiadás az első használtautó-kereséskor bőségesen megtérülhet. Ha nincs még saját, az autókereskedésekben is van rétegmérő.

Fényezve volt. De törve is?


Ne felejtsük el, a festékréteg mérése nem azt mutatja ki, hogy a kiszemelt használt autó össze volt törve, hanem csak az újrafényezést. Nagyon nem mindegy, miért fújtak újra egy autót. Ahogy telnek-múlnak az évek, fényezéses javítást igényelhet: adódhat egy figyelmetlen parkolás, egy ügyetlenül tolt bevásárlókocsi, a garázsban a karosszériára eső szerszám és így tovább.
De fényezés követhet egy fajsúlyos javítást is, amikor vágni kell a karosszériát, és új, vagy többnyire bontott autóról származó elemeket hegeszt be a karosszérialakatos.

A múlt rekonstruálása nehéz feladat, de muszáj nekifutni, hogy helyesen dönthessünk a használt autó elengedéséről vagy megvásárlásáról. Egy autó alapos átnézéséhez a profi állapotfelmérőknek is idő kell, a kocsit először látva fél óránál biztosan tovább tart végignézni a karosszériát.

Az autó álljon nappali fényben és legyen tiszta, semmiképp nem vizes, esőcseppes, mert az eltakarja a lakkhibákat.

Nézzük meg az egymás melletti elemeket, vessük össze az ajtókat, kinyitva őket a kocsi két oldalán.

Keressünk színeltéréseket a fémrészek dukkózásában! Gyári fényezéssel is elég gyakori, hogy a műanyag lökhárító árnyalata elüt a fémelemek színétől, ez főleg a francia autómárkáknál volt jellemző.

A fényezés narancsossága sem feltétlenül jelent újrafújást, autógyárakban is születhet narancsbőrös fényezés, de ez értékcsökkentő tényező.
Kutassunk apró szemcsék, kráterek, szilikonpöttyök, közelről látható vagy ujjal kitapintható szemét után a fényezésben, amit a kevésbé gondos műhelyekben fújnak bele a fényezésbe javítás közben. Keressünk szemünkkel és körmünkkel apró, alig észlelhető peremeket a karosszérián, ami a javításhoz kiragasztott (kimaszkolt) részek mentén keletkezhet a festéktől és a lakktól. A helyreállítás alaposságától függően nyomra vezethet bennünket a küszöbvégeken, a hátsó ajtókon vagy a sárvédőíven lévő, a fényezést a felcsapódó kavicsoktól óvó fólia hiánya. Ezek a fóliadarabok olcsón beszerezhetők, de előfordulhat, hogy pótlásukkor a javított oldalon rájuk kerül a lakkréteg, márpedig a gyári fényezést nem fújják rá a fóliára.

Szimmetrikus legyen: mit mutat a másik oldalon?


Mindig össze kell vetni az autó két oldalát, összehasonlítani egymással a látottakat, mert többnyire csak az egyik oldal sérül erősen. Lehet, hogy az egyik oldalon hamarabb véget ér egy tömítéscsík, mint szemben és a kasztni vágásának vonalában vastagabb réteget jelez a hegesztés takarása. Érdemes elemenként 5-8 ponton is rámérni a fényezésre, mert egy javított küszöbön csak pár centis sávban lehet kimutatható a beavatkozás, a többi részen megnyugtató értékeket látunk.
Ha vittünk festékréteg-mérőt, minden kasztnielem ellenőrzését a sarkoknál kezdjük! Ott lehet több az anyag, oda folyik a festék.

Ott akkor is könnyebben kimutatható lehet az újrafújás, ha egy jelentős értékű autóval a fényező nagyon alapos munkát végzett, gondosan visszacsiszolta a felületet, hogy minél kevésbé legyen vastag a festékréteg.

Kellő ráfordítással újrafényezéskor is lehet a gyárihoz nagyon-nagyon közeli rétegvastagsággal fényezni egy autót, ez azonban igen ritka.
A motorházfedelet többnyire a szélvédő felőli sarkára állítva szárítják, ezen a részen érdemes alaposan ellenőrizni a festékréteg vastagságát, de sokszor szabad szemmel is látható a kicsúcsosodva megszilárduló festékcsepp. A rétegvastagság-mérő használatához és a leolvasott számok értelmezéséhez a keretes részben adunk tanácsokat.


Így használd a rétegvastagság-mérőt!

Korábban részletesen írtunk a fényezés vizsgálatáról és a rétegvastagság-mérő készülék használatáról
(https://www.carnet.hu/magazin/hirek/2115-igy-lehet-felismerni-a-torott-javitott-autokat), de ezt érdemes lehet összefoglalni.

A műszerek mikrométerben vagy mikronban, a milliméter ezredrészében jelenítik meg a fényezés rétegvastagságát. 1000 mikron egy mm, tehát 85 mikron 0,085 milliméternek felel meg, 1200 mikrométer 1,2 milliméter.

Nehéz a gyárinak tekinthető festékréteg-vastagságra pontos sávot mondani. Az autók színre fújt külső fémhéján általában 80-150 mikron közötti gyári festékréteg-vastagság a jellemző. A japán autógyártók takarékosabban bánnak a festékkel, autóik lemezein nagyjából 80-100 mikront mérhetünk, az európai és amerikai autók festékrétege jellemzően vastagabb, körülbelül 100-150 mikrométer, de elég nagy a szórás. Akadnak törésmentes autók akár 180-230 milliméteres festékréteggel, de a 200-350 milliméteres sáv legtöbbször újrafényezésre utal. Ennél nagyobb értékek egyre vastagodó gittréteget jelentenek a fényezés alatt. A javítás vastagon gittelt helyein 850-1400-2000 mikronos rétegvastagságot is mérhetünk. A fémfelület egyenetlenségeit fedő gittelés csúnya, ráadásul a vastag gitt megrepedhet, és a karosszéria mozgásaitól leválhat.

Amennyiben az újrafényezés szélvédőoszlopot, karosszériaoszlopot, a küszöb belső részét, az ajtófalcokat érinti, az már erős gyanúra ad okot. Ezért kell itt kezdeni a mérést az ajtók és fedelek kinyitásával, és csak ha ez rendben van, utána vizsgálódni kijjebb, a karosszéria külsején. Az oszlopok, küszöbök gyári fényezése sokszor csak 40-85 mikronos érték.

Időnként újra kell kalibrálni a műszert a készletben kapott fémlapokkal. Ha ez elmarad, és a készülék félremér, viszonyításképp először mérjük meg a tetőlemezt, mert az sérül a legritkábban egy autón. Az ott leolvasott értékekhez viszonyíthatjuk a többi elemen látottat. A lényeg, hogy a vázstruktúrát nem érintő, tisztességesen javított karosszériasérülés miatt nem kell otthagyni egy remek állapotú, gondosan karbantartott, vezetett szervizkönyves használt autót csak azért, mert újra van fényezve néhány karosszériaeleme.
Mivel megbontásos vizsgálatot nem végezhetünk, és röntgenszemünk sincs, marad az alaposság. Ellenőrizzük a motorházfedél, a csomagtérfedél és az oldalajtók csavarjait, alátéteik helyzetét!
Ha ezek az elemek nem mutatnak beavatkozást, mert csavaranyáikon és a csavarmeneten ép a gyári festék, illetve látszik a csavaralátétek felfekvő felületén, hogy nem mozdultak el, az ígéretes. A helyén hagyva javítható elem nem sérülhetett olyan nagyon.

A motortérben a legelső a hossztartók ellenőrzése. A hossznyúlványokon ne legyen egyengetésnyom, nem lehetnek gyűröttek, ami húzatásra és súlyos sérülésre utal.

Persze rozsdásak sem lehetnek. Ugyanez igaz a futómű bekötési pontjaira, ami a legtöbb elöl hajtó autóban a MacPherson-kerékfelfüggesztés miatt egy rugótornyot jelent.
Kényelmetlen ugyan, de le kell feküdni egy kartonlapra, esőkabátra, polifoamra a kocsi mellé, és ott végignézni a küszöböket és az alvázon futó éleket.

Ezeken a felületeken felfedezhetjük a húzatópad rögzítőpofáinak karomszerű nyomait, amelyek a strukturális sérülést szenvedő karosszéria helyrerángatásakor keletkeznek, amikor lánccal húzzák helyre a már megrogyott, a gyári elem szilárdságát közel sem hozó nyúlványokat. Ki kellene cserélni, hogy ne romoljon a kasztni életvédelmi képessége, de az drágább, mint javítgatni.

Ponthegesztések a gumikéderek takarásában


Kérjünk engedélyt az autó tulajdonosától az ajtó mentén körbefutó gumitömítések lehúzására a fémélekről, az ajtók és a csomagtérfedél mentén! Kövessük a ponthegesztések eloszlását, épségét az éleken.
Gyári állapotban a hegesztési pontok szabályosan követik egymást az egyenletes lemezfelületen és szép kontúrúak, amit javításkor nem lehet ugyanolyan jól reprodukálni. Az ellenőrzés után finoman nyomjuk vissza a kédereket a helyükre. Időnként a fényezők a karosszéria előkészítésekor belecsiszolnak az üvegbe, amit aztán nem cserélnek ki. Az egy foltban összekaristolt hátsó szélvédő is leleplezheti a javítást.
Árulkodó lehet a hegesztések vízzáró tömítése is.

A tömítőpasztát utólag nem lehet ugyanolyan szép egyenletesre és azonos mintázattal felvinni, mint a gyárban.

Az egyenetlen mintázat, a csálébban futó tömítőcsík jelezheti a törött múltat. A csomagtér fenéklemezén különösen látványos lehet a nem gyári tömítés. Itt egyébként is lesz teendőnk, a pótkerékvájút kell ellenőrizni. Ha a csomagtérszőnyeg alatti fenéklemez és a pótkerékakna oldalfala sem mutat egyengetést, az jó jel. A pótkereket azért is kell kivenni, hogy az esetleges beázásra fény derüljön.

Nem kizáró ok az újrafényezés!


Önmagában nem az a gond, ha egy használt autó valamilyen mértékben sérült korábban, hiszen nem is az újak árában vesszük. Az autók sérülnek, amikor rácsukódnak a kapuszárnyak az oldalukra, a szél nekilendíti az ajtót a mellettünk parkolónak, netán nekimegyünk egy virágládának, utolérjük a sort és még ezernyi más módon. A baj az, ha az eladó ezt megpróbálja eltitkolni vagy az eset súlyosságát relativizálni.
A használt autók állapotfelmérése szakmunka, akárcsak a törésnyomok azonostása. Mindazoknak, akik nem balesetes autók helyreállításából vagy épp ezek kiszűréséből élnek, biztonságot nyújtanak a CarNet-márkakereskedések.

A Használtautók.hu oldalon kereshető autóink márkaszervizeinkben állapotfelmérésen mennek keresztül, ennek eredményéről állapotlap készül, ami tartalmazza a fényezés rétegvastagság-mérésének eredményét és az esetleg feltárt karosszériajavítási nyomokat. Ez a dokumentum mérvadó támpont ügyfeleinknek annak eldöntéséhez, hogy mi történt az autóval, milyen minőségben javították és összességében érdemes-e megvásárolniuk az adott személyautót vagy könnyű haszonjárművet.
1994 - 2024 © Minden jog fenntartva. Készítette Kovács Gergely