nissan-matrix-tanulas

A Mátrixban oktatja szakembereit a Nissan

hirdetés
Az elmúlt két évben a világ kényszerű kóstolót kapott abból, hová fejlődött mára a digitális kommunikáció. A telekonferenciák, a távolból végzett munka azonban csak a jéghegy csúcsa: a modern, széles sávú adatátviteli lehetőségek, a nagy felbontású képalkotó berendezések, valamint ezek minden korábbinál fejlettebb vezérlőrendszerei képesek arra, hogy a távolságokat áthidalva „ugyanabban a szobában” lehessünk munkapartnereinkkel, akár több ezer kilométer távolságból egyszerre dolgozhassunk ugyanazon a projekten.
Talán mondani sem kell, hogy az autóipar az elsők között fedezte fel magának ezt az új generációs technológiát. A világ számos pontján működő tervező- és fejlesztőrészlegek munkáját könnyebben, gyorsabban és nem utolsósorban gazdaságosabban lehet összehangolni, ha az értekezleteket, megbeszéléseket a virtuális térben tartják. A technológia a Nissannál is megjelent, méghozzá egy olyan területen, amelyet mindannyian jól ismerünk egy, a virtuális valósággal sajátos aspektusból foglalkozó filmciklusból. Igen, a cikkünk címében is említett Mátrixra gondolunk, de nem annak disztopikus és destruktív jellemzőire. Pont ellenkezőleg: arra a lehetőségre, hogy a számítógép által generált világban bárki meg tudja változtatni a tudatához hozzárendelt adatmennyiséget, így sajátítva el új képességeket. Noha a Nissan mérnökei arra még nem képesek, hogy egyszerűen feltöltsék a virtuális térben létező másolatunkba a szükséges tudást, azt már megoldották, hogy mestereik egy félig digitalizált környezetben oktassák tanítványaikat.
Ehhez két, egymáshoz hasonló technológiát ötvöztek. A virtuális valóság egy fejen viselhető, térhatású kijelzőrendszeren (VR-szemüveg) keresztül juttatja el a felhasználót egy digitalizált világba, míg a kiterjesztett valóságban (AR) a felhasználó a kézzel fogható világot szemléli, amelynek bizonyos pontjaira, felületeire extra digitális információt – képeket vagy szöveget – vetít rá egy fejlett számítógépes rendszer. Ennek a két rendszernek a metszéspontja a vegyes valóság (mixed reality, MR), amelyben a felhasználók a tényleges térbe kivetített, csak digitálisan létező tárgyakat képesek „megragadni” és „mozgatni.” Ez a vegyes valóságú technológia a legmagasabb színvonalú számítástechnikai és képalkotó hátteret igényli, ezek birtokában viszont elképesztő dolgokra alkalmas, méghozzá nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan.
A Nissan elektromos hajtásláncainak összeszerelésére szolgáló gyártósor az egyik legfejlettebb ilyen létesítmény a világon, az itt készülő villanymotorok, vezérlőrendszerek és egyéb komponensek nem csak rendkívül összetettek, de gyors ütemben fejlődnek is, ami az itt dolgozó munkások folyamatos képzését teszi szükségessé. Ezt korábban a hagyományos módon végezték: a mester és tanítványa odaállt az összeszerelendő alkatrész mellé, és az előbbi aprólékosan elmagyarázta és megmutatta a leendő munkásnak a tennivalókat. A munka elvégzéséhez szükséges háttér-információkat kézikönyvekből és oktatófilmekből sajátították el a dolgozók. Mindez nagy fokú elhivatottságot, kitartást és terhelhetőséget feltételezett mindkét részről. Mire az alkalmazottak felkészültek az önálló munkavégzésre, tíz órát töltött velük a mester; a teljes tanulási folyamat tíz napot vett igénybe.
Ezzel szemben az új rendszerben a képzésben részt vevő egy VR-szemüveggel a fején lép oda az oktatódarabhoz. Amikor a dolgozó rápillant az összeszerelendő alkatrészre, szeme előtt grafikák és feliratok jelennek meg a levegőben kivetítve, amelyek pontosan elmagyarázzák a tennivalókat. Ha kérdése van, elég rámutatnia a komponens valamely elemére, és máris megkapja az ahhoz tartozó leírást. A rendszerben az oktató a távolból ellenőrzi tanítványa munkáját, ám egy új fejlesztés ezt is feleslegessé teszi: a Nissan egy külső partnere, a Jatco segítségével kifejlesztett egy pontos szemmozgáskövető rendszert, így a vegyes valóságú oktatási egység képes hajszálpontosan rögzíteni a dolgozó munkájának minden mozzanatát, így akár utólag is kielemezhető a teljesítménye.
Ezek a megoldások nagyságrendekkel felgyorsították a képzés folyamatát: a dolgozó tíz helyett öt nap alatt elsajátíthatja az elvégzendő feladatokat, a mesternek pedig elég személyenként egy-egy órát foglalkozni az alkalmazottakkal. Ez különösen fontos az elektromos hajtásláncok gyártási folyamatában, hiszen vadonatúj technológiáról beszélünk, ahol mindenki kezdőként lép a gyártósor mellé.
A mindössze egy évvel ezelőtt bevezetett technológiát ma már rutinszerűen alkalmazzák a Nissan tocsigi üzemében, minden érintett fél nagy megelégedésére. Egyelőre a gyártást követő minőség-ellenőrzési folyamatban jut szerephez a vegyes valóságú képzés – itt harminc lépést kell gyorsan és hatékonyan elvégezniük a dolgozóknak, munkájuk hatékonysága és gyorsasága pedig mindennél fontosabb, hiszen a Nissan csak így tudja kielégíteni az elektromos és hibrid járművek iránti egyre fokozódó keresletet.
A hajtástechnológia persze, ahogy már említettük, folyamatosan változik, ám erre is felkészült a Nissan: már azelőtt el tudják kezdeni a gyári munkások betanítását, hogy rendelkezésükre állnának az új generációs hajtásláncelemek. A vegyes valóságú szemüveg ugyanis arra is alkalmas, hogy a tényleges alkatrész helyett annak teljesen élethű, háromdimenziós modelljét jelenítse meg – így mire megkezdődik a gyártás, a dolgozók az első pillanattól kezdve maximális hatékonysággal képesek végezni a munkájukat.

A Nissan már dolgozik azon, hogy ügyfelei számára is elérhetővé tegyen egy hasonló, kiterjesztett valóságú élményt. Japánban már megnyitották az első olyan bemutatótermet, ahol a látogatók a digitális térben ismerkedhetnek a Nissan termékeivel és szolgáltatásaival. Addig is, amíg Magyarországon is elérhetővé válik ez a technológia, azt javasoljuk ügyfeleinknek, alkalmazzák a jól bevált régi módszert, azaz látogassanak el személyesen a CarNet csepeli Nissan-kereskedésébe, és ismerkedjenek meg kézzel fogható valójában a márka modellkínálatával.