A motorsport újabb ágazatában, annak is a legmagasabb szintjén bizonyította rátermettségét az Alpine. A Pikes Peak-i hegyi felfutó versenyen elért eredmény önmagában is lenyűgöző, ám talán annál is érdekfeszítőbb, ahogyan – és amiért – a márka felkapaszkodott a felhők közé.
Ha egy márka a motorsportnak köszönheti születését, nem meglepő, hogy szüntelen keresi az új kihívásokat. Az Alpine számtalan műfajban bizonyította már rátermettségét, a hosszútávú túraversenyzéstől kezdve a közúti ralin át a Forma 1-ig. Az évtizedek során elért eredmények azonban nem megnyugvásra, hanem további kihívások keresésére késztetik az igazi sportolót – a kétlábút éppúgy, mint a négykerekűt.
Így született meg tavaly novemberben a döntés, hogy az Alpine autót küld a világ legismertebb, legveszélyesebb és legkeményebb hegyi felfutó versenyére, az észak-amerikai Pikes Peak-i futamra. A hill climb műfaja nem ismeretlen az Alpine számára: a francia bajnokságban – Championnat de France de la Montagne – a hatvanas évektől több alkalommal is bajnoki címet ért el a márka. A Pikes Peak azonban egyedülálló és semmihez sem fogható. A 156 éles kanyarral tagolt, hajszál híján 20 kilométeres szerpentinen a tengerszint felett 1865 méterről indulnak, és a célig 1436 métert kapaszkodnak a versenyzők. Kanyarról kanyarra ritkul a levegő, és ezzel együtt fogy a motor ereje, miközben a pilótának a mindig más irányból ragyogó nappal, a váratlan időjárás-változásokkal, helyenként poros útszakaszokkal és beláthatatlan hajtűkanyarokkal kell megküzdenie – no, meg azzal az ijesztő tudattal, hogy amennyiben hibázik, sem bukótér, sem korlát nem óvja őt meg végzetétől...
Az Alpine régi motorsportpartnere, a Signatech bevonásával, nem egészen fél év alatt készítette el az autót, amellyel a felhőkbe vezető utat meg kívánták hódítani. A hegyi felfutókra viszonylag egyszerű recept szerint készítik fel az autókat: minél nagyobb motorteljesítmény, minél kisebb tömeg, és a végtelenbe tartó leszorítóerő szükséges ahhoz, hogy végig bírják szusszal, könnyen irányíthatók legyenek, és a másodperc törtrészére se veszítsék el tapadásukat.
A kiindulási alapot az Alpine versenyautója, az Alpine A110 GT4 Evo adta. A járművet minden ballaszttól megszabadították, így tömege 950 kilogrammra csökkent. A motor teljesítményét 500 lóerőre emelték, a leszorítóerőről pedig extrém aerodinamikai csomag gondoskodik: kötények és szárnyak, vezérsíkok és diffúzor szívják-préselik a talajhoz az autót.
A felkészülés kulcsfontosságú eleme volt a pilótaválasztás, ám ezen a téren nem sokat kellett mérlegelniük a projekt felelőseinek: a francia Raphaël Astier nemcsak az Alpine A110-est ismeri behatóan (hiszen 2022-ben ezzel a típussal nyerte meg az FIA R-GT kupát), hanem a pályát is, hiszen korábban már négyszer vett részt az extrém versenyen. Eddigi legjobb ideje 9 perc 23,721 másodperc volt, ami nagyszerű távlatokat vetített az Alpine elé.
A felkészülés kulcsfontosságú eleme volt a pilótaválasztás, ám ezen a téren nem sokat kellett mérlegelniük a projekt felelőseinek: a francia Raphaël Astier nemcsak az Alpine A110-est ismeri behatóan (hiszen 2022-ben ezzel a típussal nyerte meg az FIA R-GT kupát), hanem a pályát is, hiszen korábban már négyszer vett részt az extrém versenyen. Eddigi legjobb ideje 9 perc 23,721 másodperc volt, ami nagyszerű távlatokat vetített az Alpine elé.
A francia csapat az Open, azaz nyílt géposztályban nevezte az autót. Itt az egyetlen megkötés, hogy a versenyautók megjelenésükben és alapvető műszaki jellemzőikben visszavezethetők legyenek egy sorozatgyártású modellre, ugyanakkor a hajtáslánc, a futómű és az aerodinamika szabadon módosítható. Idén tizenöt csapat nevezett ebben a rendkívül változatos kategóriában, köztük a kezdő Alpine… A futam végén azonban senkinek sem jutott eszébe zöldfülűként aposztrofálni a francia csapatot, hiszen Raphaël Astier a második helyen végzett Romain Dumas mögött, akiről két dolgot kell tudni: egyrészt, hogy idén egy 1400 lóerős (azaz az Alpine-nál csaknem háromszor erősebb) autóval állt rajthoz, másrészt, hogy ő tartja a Pikes Peak abszolút csúcsát. Az Alpine nemcsak a géposztály második leggyorsabb idejét érte el, de összesítésben is felkerült a dobogóra. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Raphaël Astier 6,3 másodperccel jobb időt futott egyéni csúcsánál – a pilóta és autója tehát kölcsönösen kihozták egymásból a maximumot.
Ezek után senki nem szólhatna egy rossz szót sem, ha az Alpine öncélúan, csak a sportélmény kedvéért vett volna részt a Pikes Peak-i futamon. Ennél azonban sokkal prózaibb oka volt a vendégszereplésre: a márka tisztán elektromos típusaival öt éven belül meg szeretné hódítani az észak-amerikai piacokat, itt pedig mindennél fontosabbak a hazai sportsikerek. Ez persze nem jelenti azt, hogy Európában ne fogadták volna kitörő lelkesedéssel az Alpine magaslati teljesítményét: olyannyira nem, hogy a gyár különleges optikai csomagot tervezett és hozott forgalomba. 8000 eurónak megfelelő összegért bárki a hegyi versenyautó látványos piros-fehér-kék öltözékébe bújtathatja A110-esét, így tisztelegve az Alpine motorsporttörténetének újabb diadalmas mérföldköve előtt.
